Múlt héten 4. osztályos lánykám szülői értekezletén meglepődtem, milyen rossz lett az osztály átlaga idegen nyelvből. Nagyon nem kellene, hogy így legyen, hiszen még csak idén kezdték a nyelvtanulást. Ilyenkor ez még csak játékos ismerkedés a nyelvvel - van hozzá vidám, matricás tankönyv, gyerekdalos cd, jókedv, lelkesedés... hogy kaphat valaki ilyenkor hármast?!
Pankámnak szerencséje van: az anyja nyelvtanár. Együtt is tanuljuk a szavakat, keresek vidám nyelvoktató játékokat a neten, használjuk szituációkban is a megtanult szavakat, kifejezéseket és elmagyarázom a nyelvtant, ha nem értette meg az órán. De nem minden szülő töpreng ilyesmin a tenger gondja mellett...
Arra gondoltam, hogy a következő blogbejegyzésekben a gyerekek német nyelvtanításával fogok foglalkozni. Érdekes lehet ez azoknak, akik itthon élnek, és szeretnék, ha a gyermekeik minél könnyebben megtanulják az idegen nyelvet, de azoknak is, akik külföldre költözés előtt állnak vagy nemrég találtak állást Németországban vagy Ausztriában és szeretnék, ha a gyermekük minél előbb megtanulna németül.
Első alkalommal a divany.hu cikke keltette fel az érdeklődésemet. 7 tipp a gyerek nyelvtanulásához a címe. Nagyon jól összeszedett tippek, teljesen egyet is értek velük. Különösen az első pont az, amin elmerengtem:
"Számoljunk le a kifogásokkal!"
Általában, ha a nyelvtanulásról van szó, akár felnőtt, akár gyerek esetében, az első pár percben előkerül a nyelvérzék minősítése...
Legalább egy idegen nyelvet mindenkinek tudnia kell. Anélkül ma már szinte lehetetlen munkát találni. Ha nem ismerünk egyetlen idegen nyelvet sem, rengeteg lehetőség bezárul előttünk, és ha az iskolában nem tanuljuk meg, felnőttként már sokkal keservesebb, akár az időhiány, akár az egyre rozsdásabb fogaskerekek miatt.
Nyelvet tanulni tehát kell.
Matematikát is kell tanulni.
Irodalmat, nyelvtant is.
Biológiát, földrajzot is.
Egyesek véleménye szerint fizikát, kémiát is, bár én ezen annak idején nem egyszer elgondolkodtam, hogy vajon tényleg szükséges-e a boldogsághoz... :)
Vajon megkérdezi valaki, már a tantárgy első félévében, hogy van-e érzékem a matekhoz, magyarhoz, fizikához, földrajzhoz? Senkinek eszébe sem jut. Akkor miért fontos már az nyelvtanulás első félévében a szülőin ezen gondolkodni, hogy milyen a gyermek nyelvérzéke?
Ha nincs érzékem a matekhoz, a pedagógus dolga, hogy felkeltse az érdeklődésemet és olyan módszerekkel tanítson, hogy megértsem (és esetleg meg is szeressem) a matematikát.
Ha nem megy a helyesírás, mert nincs hozzá érzékem, addig nyüstöl a tanár, míg meg nem tanulom a szabályokat, be nem gyakorolom a j-ly használatát, különben nem sikerül az érettségi.
Akkor idegen nyelvből miért mentjük fel a gyermeket fél év után azzal, hogy nincs nyelvérzéke (és az apjának sem volt soha...)?! Szerintem fél év után egy 10 éves gyerek esetében ez még ki sem derül... maximum az, hogy mennyire van kedve hozzá. Ez meg nagyrészt a tanáron és a tanítási módszeren múlik....
Másrészt pedig, mivel ez a kijelentés előtte is elhangzik, a gyerek is talál mentséget, miért is ne fordítson több energiát a nyelvtanulásra, hiszen neki nincs érzéke hozzá... és el is hiszi magáról, hiszen a szülei mondták, és ez hosszú évekre - ha nem örökre - gátat vethet a lelkesedésének és a sikeres nyelvtanulásának.
Bátorítok minden szülőt, hogy játsszon-játsszon-játsszon a gyerekével és az idegen nyelvvel, ne a
szótárfüzetet másoltassa le háromszor, mert sokkal többet ér a játék, a mozgás közben ismételgetett szó, mint a szószedet bebiflázása.
Ehhez és általában a gyerekek nyelvtanulásához fogok a következőkben ötleteket adni, nézz majd be pár nap múlva.
A fent említett cikket és a 7 jó tippet pedig itt találod.
A képek forrása: Pinterest
Online némettanítás: netnemet@gmail.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése