A következő címkéjű bejegyzések mutatása: német nyelv. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: német nyelv. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. április 3., csütörtök

Sorozatok az interneten - németül tanulóknak

Az utolsó bejegyzésemben arról írtam, hogy mennyire fontos a kommunikációban a hallásértés, és arról, hogy ezt a leginkább a sorozatok nézésével lehet fejleszteni.

Ha nemrég költöztél Németországba vagy Ausztriába, mindenképpen ajánlom, hogy keress egy jó sorozatot a tv-ben és nézd azt minden nap!

Többen írtátok azonban, hogy szívesen néznétek sorozatokat németül, de itt, Magyarországon jelenleg egyetlen német nyelvű csatorna sem szerepel a kábelszolgáltatótok kínálatában. Az internet mellett nem kell ilyenkor sem kétségbe esni. A különféle film-és sorozatletöltési lehetőségekről most nem fogok írni, de fellelhetők az interneten direkt nyelvtanulóknak készített filmsorozatok is.


Mein Weg nach Deutschland

Teljesen kezdőknek ajánlom a Goethe Intézet Mein Weg nach Deutschland c. sorozatát. A 23 éves Nevin nemrég érkezett Németországba, az ő beilleszkedéséről szól a sorozat. Könnyen érthető, köszönhető a jól kidolgozott szituációknak, az alaposan körbejárt témáknak. Már a sorozat előtt is találsz bevezető feladatokat, de minden egyes rész után is oldd meg az online gyakorlatokat, hogy jobban elmélyüljön a szókincs.
Olyan mindennapi témákkal foglalkozik a sorozat, mint a munkakeresés, orvoslátogatás vagy lakáskeresés.

Mein Weg nach Deutschland Folge 1

Ha a képre kattintasz, az első részt láthatod a youtube-on. Ha az egész sorozatot szeretnéd feladatokkal együtt, kattints ide!


Jojo sucht das Glück

Ha ezt már könnyedén megértetted, jöhet a Deutsche Welle Jojo sucht das Glück c. sorozata, B1, B2 szintű nyelvtanulóknak. Jojoról, a brazil lányról szól, aki épp most érkezik Kölnbe.
Hasonló a felépítése, mint a Goethesnek, az egész filmsorozat előtt, de az egyes részek után is interaktív feladatokat oldhatsz meg. A megértést segíti, hogy írásban is rendelkezésedre áll a hallott szöveg. Itt még a vélhetően idegen szavak magyarázatát is megtalálod, ami egy külön szószedetbe is kigyűjtöttek.

Jojo sucht das Glück Folge 1


extra
A Planet Schule oldalán találhatják a még profibbak az extra c. filmsorozatot. Ez a sorozat, bár már nehezebb a szövege, mégis jól érthető, a gyakori megismételt mondatok, a lassú beszédtempó és az olyan segítségek miatt, mint például a történtek e-mailben vagy telefonon való összefoglalása. Ezen kívül a megértést segíti még a szintén fellelhető szövegkönyv, illetve a sorozat német nyelvű feliratozása.

A sorozat arról szól, hogy Sascha és Anna barátnők, együtt bérelnek egy lakást, Nic a szomszédjuk és egyszer csak felbukkan Sam, Sascha gyerekkori levelezőpartnere Amerikából, aki németül tanul, és meglátogatja a barátnőjét Berlinben.


extra Folge 1

Viel Spaß!
A filmek forrása: youtube.com

Online némettanítás: netnemet@gmail.com


További bejegyzések, amik érdekesek lehetnek számodra:

Tévézésre fel! Avagy fejleszd a hallásértésedet sorozatokkal!

2014. április 1., kedd

Tévézésre fel! Avagy fejleszd a hallásértésedet sorozatokkal!

Az idegennyelven történő kommunikáció alapja az, hogy ha beszélnek hozzám, megértsem, és tudjak rá válaszolni, ki tudjam fejezni az érzéseimet, gondolataimat. Az utóbbit viszonylag könnyen tudjuk tanulni, hiszen a szorgalmunkon múlik, milyen tempóval tanuljuk a szókincset, a nyelvtant...

Nehézkesebbnek tűnik az idegennyelvű partner megértésére való felkészülés. Rendkívül fontos az, hogy megértsem, mit mondanak nekem, ha külföldön  szeretnék élni, munkát vállalni. Hiszen akár a mindennapi, akár a munkahelyi kommunikáció elengedhetetlen része a beszéd, a másik ember megértése. 
Először már az álláskeresésnél jelentkezhet a probléma. Amikor felhívom a hirdetésben talált telefonszámot, elmondom a sokszor átgondolt, jól megfogalmazott mondandómat, de azt, hogy mit reagálnak rá, már nem értem...

Nekem, akárhány idegen nyelvet tanultam eddig, mindig az volt a tapasztalatom, hogy a hallásértési feladatok okozzák a legnagyobb problémát. Pedig, ha nem értem meg, mit akarnak tőlem, hogyan tudok rá válaszolni?

A hallásértés fejlesztésének legegyszerűbb módja a tévénézés. Azt ajánlom, válassz ki egy német nyelvű szappanoperát a tévéműsorból. Egy olyan sorozatot, amit lehetőleg minden nap játszanak, és olyan lassan halad a cselekménye, hogy kb. háromnaponta történik benne valami. De azt a valamit azért a másik három napban minden szereplő véleményezi, jól kitárgyalja, háromszor elmeséli... - ahogy az a szappanoperákban lenni szokott. Lehet, hogy filmélmény szempontjából nem a legjobb szórakozás, de a nyelvtudásodat remekül fejleszti. Különösen a hallásértésedet.

online német
A hallásértés fejlesztésének legkényelmesebb módja a tévézés


Ne keseredj el, ha első nap bekapcsolod és semmit nem értesz belőle. A filmek nagy előnye, hogy a hang együtt van a képpel - épp ezt szoktuk a gyerekeknél a hátrányának tartani... :)-, így párhuzamosan látod és hallod, mi történik. Össze tudod kötni a cselekményt az elhangzottakkal. És mivel egy ilyen szappanoperában a cselekmény határozottan lassú, van időd megszokni a nyelvet.

A hallásértés fejlesztésének a kulcsszava: a rendszeresség. Azért jó, ha egy naponta vetített sorozatot választasz, mert ezek kb. fél órát tartanak, annyi időt biztosan rá tudsz szánni. És mivel minden nap hallod, a füled is hamarabb szokja meg.

Általában minden nyelvgyakorlónak eljön egy pont, amikor villanásszerűen beugrik a rendszeres tévézés során a felismerés: 

hiszen én ezt értem! 

És ettől a ponttól kezdve sokkal élvezetesebb lesz a filmnézés, a tévézés. Az, hogy ez mennyi idő után következik be, egyénfüggő. Ne add fel, ha még nem értél oda, legyél kitartó, tévézz minden nap németül, és a hallásértésed hihetetlen mértékben fog fejlődni!

Ui.: Senkinek nem muszáj akarata ellenére unalmas szappanoperákat néznie, legyen az akár brazil, akár német. Ha van egy kedvenc német nyelvű sorozatod, nézheted azt is, azonban egy lebilincselőbb témának valószínűleg speciálisabb szókincse lesz. Míg egy egyszerű, a hétköznapi életről szóló filmnek a szókincse sem szárnyal majd se irodalmi magasságokban, se a szaknyelvek mezején...

A következőkben konkrét ötleteket hozok majd, mit nézz, ha a némettudásodat szeretnéd fejleszteni. Nézz majd be pár nap múlva!

A képek forrása: Pinterest

2014. március 1., szombat

Három gyerekkel Németországban

Szilvit még az egyetemi időkben ismertem meg. Akkor találkozott a leendő férjével, aki egyetemi tanár volt. Amikor lehetőségük lett, három gyermekkel vágtak neki Németországnak. Vele készítettem a következő interjút.


A férjeddel és három gyermekeddel már hosszú ideje élsz Németországban. Mikor és hogyan lett lehetőségetek arra, hogy kiköltözzetek?

Péter kapott egy Humboldt-ösztöndíjat, hogy megírja a habilitacióját és mi is vele tartottunk. Nem volt kérdés, hogy mi is követjük, bármerre megy. Hat éve élünk Németországban.


Sok külföldre költöző család kinttartózkodása lehetetlenné válik, mert nem találnak megfelelő lakást. Nektek ez könnyen ment?

Péter előrejött. Én otthon néztem a lakáshirdetéseket, diktáltam a telefonszámokat, ő felhívta őket és megnézte a lakásokat. Ez a második volt, szóval látva az ismerőseimet itt, nekünk nagyon könnyen ment.


Milyen az élet nagycsaládosként Németországban? Mennyire kötnek le a gyerekek napközben? Mennyire tud részt venni a gyerekek körüli teendőkben a férjed? Mennyit dolgozik?

Én abszolút családbarátnak látom.:) Az én gyerekeim már nagyok, a legnagyobb 12 éves. Ők már oviba, suliba járnak, ahogy nőnek, egyre több időt töltenek bent.
Nagyon figyelünk arra, hogy a férjem is részt vegyen az életükben, a mindennapjaikban,  mert az élet a hétköznapokból áll össze. Mivel ő nem egy szalag mellett dolgozik, így nehéz megmondani, mennyi időt tölt munkával. Amúgy a nagy ötletek mindig a játszótéren vagy a terepfutás közben jönnek.:) 


Mi a véleményed a német oktatási rendszerről? Mennyire vagy elégedett vele? 

A magyarból es a németből is kellene venni egy kicsit, szerintem így lenne a tökéletes, ha összegyúrnánk. A rendszer tartományonként eltérő, tehát én csak a miénket ismerem. Itt a tanároknak jóval nagyobb a mozgasterük, mint otthon. Egyébként teljesen elégedett vagyok a német oktatással. Ha otthon vagyunk Veszprémben, be szoktam küldeni őket 1-1 hétre ott is suliba, hogy azt is lássák. Beni, a középső, különösen szerencsés, mert az ő barátai egy osztályba járnak, így ő még  a napköziben es a külön foglakozásokon is ott szokott maradni.
A német oktatási rendszerben nagyon jónak találom, hogy mindent megfigyelnek, sokat kísérleteznek, hagyják a gyereket gondolkodni és, hogy maga jusson el a saját logikája révén bizonyos felismerésekhez. Erős a nyelvtanítás, az iskolai rendszerben két nyelv simán elsajátítható még a közepes képessegű gyerekeknek is.
Negatív azonban számomra, hogy kevés a memoriter, nem tanulnak verseket, és az osztályozásnál,  a szóbeli feleleteknél nagy szerepe van a szubjektivításnak


Meg tudjátok őrizni a gyermekeitek magyar identitását? Mennyire tartjátok ezt fontosnak?

Meg tudjuk őrizni, nagyon törekedünk rá. A fő pont az életünkben a magyar cserkészet Frankfurtban, továbbá a magyar misék, magyar hittan, filmklub, stb. Mi csak magyarul beszélünk itthon, magyar tv-t nézünk, magyarul olvasok...


Mennyire általános az, hogy egy háromgyerekes édesanya dolgozik?

Általában nem dolgoznak a környezetemben, vagy csak részmunkaidőben. De az az igazság, hogy ritkán találkozom háromgyerekes német anyukával.;)

Darmstadt

Milyen az élet Németországban? Mi tetszik és mi kevésbé?

Az hogy bárhol milyen az élet, szerintem az tőled függ, nem a körülményektől, már ha van lakásod, megélhetésed.
Nekem nagy előny, hogy rengeteg jó jatszótér van a közelünkben, gyerekbarátok. Ami nagyon tetszik még, hogy alapból bizalom van. Pl. otthon a Dm be van kamaerázva, mágneskapun kell keresztülhaladnod, de állandóan les a biztonsági őr is. Itt ilyent sosem tapasztaltam. Nem tartok a rendőröktől sem és attól sem, hogyha véletlenül túllépem a sebességhatárt, akkor olyan pénzeket kéne befizetnem, hogy a család megélhetese válna kétségessé.


Milyen a kapcsolatod a kint élő magyarokkal? Számíthattok egymásra? Vannak közös programok, ahol találkoztok?

Inkább itt is emberekről, mint magyarságról van szó. Ki ilyen, ki olyan. A cserkészet és az egyházközösseég tagjai kedvesek, szeretjük őket, szívesen vagyunk együtt. Számíthatunk egymásra.


Szereztél-e német barátokat? Milyen tapasztalatokat gyűjtöttél ezen téren?

Vannak német barátnőim, akikkel számíthatunk egymásra szintén, de a legjobb barátnőim magyarok.;)


Hosszú távon gondoljátok az életet Németországban? Mi hiányzik Magyarországból? 

Igen. Veszprém.;)

A képek forrása: Pinterest, családi album


2014. február 3., hétfő

A gyerekek nyelvtanulásáról - mi az a nyelvérzék?

Múlt héten 4. osztályos lánykám szülői értekezletén meglepődtem, milyen rossz lett az osztály átlaga idegen nyelvből. Nagyon nem kellene, hogy így legyen, hiszen még csak idén kezdték a nyelvtanulást.  Ilyenkor ez még csak játékos ismerkedés a nyelvvel - van hozzá vidám, matricás tankönyv, gyerekdalos cd, jókedv, lelkesedés... hogy kaphat valaki ilyenkor hármast?!

Pankámnak szerencséje van: az anyja nyelvtanár. Együtt is tanuljuk a szavakat, keresek vidám nyelvoktató játékokat a neten, használjuk szituációkban is a megtanult szavakat, kifejezéseket és elmagyarázom a nyelvtant, ha nem értette meg az órán. De nem minden szülő töpreng ilyesmin a tenger gondja mellett...

Arra gondoltam, hogy a következő blogbejegyzésekben a gyerekek német nyelvtanításával fogok foglalkozni. Érdekes lehet ez azoknak, akik itthon élnek, és szeretnék, ha a gyermekeik minél könnyebben megtanulják az idegen nyelvet, de azoknak is, akik külföldre költözés előtt állnak vagy nemrég találtak állást Németországban vagy Ausztriában és szeretnék, ha a gyermekük minél előbb megtanulna németül.



Első alkalommal a divany.hu cikke keltette fel az érdeklődésemet. 7 tipp a gyerek nyelvtanulásához a címe. Nagyon jól összeszedett tippek, teljesen egyet is értek velük. Különösen az első pont az, amin elmerengtem: 

"Számoljunk le a kifogásokkal!" 
Általában, ha a nyelvtanulásról van szó, akár felnőtt, akár gyerek esetében, az első pár percben előkerül a nyelvérzék minősítése... 

Legalább egy idegen nyelvet mindenkinek tudnia kell. Anélkül ma már szinte lehetetlen munkát találni. Ha nem ismerünk egyetlen idegen nyelvet sem, rengeteg lehetőség bezárul előttünk, és ha az iskolában nem tanuljuk meg, felnőttként már sokkal keservesebb, akár az időhiány, akár az egyre rozsdásabb fogaskerekek miatt. 

Nyelvet tanulni tehát kell.
Matematikát is kell tanulni.
Irodalmat, nyelvtant is.
Biológiát, földrajzot is.
Egyesek véleménye szerint fizikát, kémiát is, bár én ezen annak idején nem egyszer elgondolkodtam, hogy vajon tényleg szükséges-e a boldogsághoz... :)

Vajon megkérdezi valaki, már a tantárgy első félévében, hogy van-e érzékem a matekhoz, magyarhoz, fizikához, földrajzhoz? Senkinek eszébe sem jut. Akkor miért fontos már az nyelvtanulás első félévében a szülőin ezen gondolkodni, hogy milyen a gyermek nyelvérzéke?

Ha nincs érzékem a matekhoz, a pedagógus dolga, hogy felkeltse az érdeklődésemet és olyan módszerekkel tanítson, hogy megértsem (és esetleg meg is szeressem) a matematikát.
Ha nem megy a helyesírás, mert nincs hozzá érzékem, addig nyüstöl a tanár, míg meg nem tanulom a szabályokat, be nem gyakorolom a j-ly használatát, különben nem sikerül az érettségi.

Akkor idegen nyelvből miért mentjük fel a gyermeket fél év után azzal, hogy nincs nyelvérzéke (és az apjának sem volt soha...)?! Szerintem fél év után egy 10 éves gyerek esetében ez még ki sem derül... maximum az, hogy mennyire van kedve hozzá. Ez meg nagyrészt a tanáron és a tanítási módszeren múlik....

Másrészt pedig, mivel ez a kijelentés előtte is elhangzik, a gyerek is talál mentséget, miért is ne fordítson több energiát a nyelvtanulásra, hiszen neki nincs érzéke hozzá... és el is hiszi magáról, hiszen a szülei mondták, és ez hosszú évekre - ha nem örökre - gátat vethet a lelkesedésének és a sikeres nyelvtanulásának.

Bátorítok minden szülőt, hogy játsszon-játsszon-játsszon a gyerekével és az idegen nyelvvel, ne a
szótárfüzetet másoltassa le háromszor, mert sokkal többet ér a játék, a mozgás közben ismételgetett szó, mint a szószedet bebiflázása.


Ehhez és általában a gyerekek nyelvtanulásához fogok a következőkben ötleteket adni, nézz majd be pár nap múlva.

A fent említett cikket és a 7 jó tippet pedig itt találod.

A képek forrása: Pinterest


Online némettanítás: netnemet@gmail.com


További bejegyzések, amik érdekesek lehetnek számodra:



Kezdődik az iskola - szókincsbővítés

2014. január 24., péntek

Építhetünk végre hóembert?

Ez az idei tél nem akar az igazi lenni... de talán a hétvégén hasznát vehetjük már a téli szókincsüknek is...

A téli kert képén megtalálhatjátok a legfontosabb főneveket németül, amelyeket a témában használhattok, egy kis igei, melléknévi kiegészítés pedig az alábbiakban:

es schneit - havazik
Schneemann bauen - hómbert épít
Schneeball werfen - hógolyózik
Schneeballschlacht machen - hócsatázik
rodeln - szánkózik
der Schlitten - szánkó
Ski fahren - síel
der Ski - sí
der Schlittschuh - korcsolya
kalt - hideg
eiskalt - jéghideg
das Eis - jég
der Frost - fagy
frostig - fagyos
glatt - sima, síkos
das Glatteis - tükörjég



Téli szókincs németül

Szép téli hétvégét kívánok!

A kép forrása: facebook.com


Online némettanítás: netnemet@gmail.com


További bejegyzések ebben a témában:

Újra itt a síszezon!

2014. január 19., vasárnap

Az orvosi rendelőben

A hét végére, miután áttanulmányoztuk a testrészeinket, megállapítottuk és megfogalmaztuk, mi fáj, eljutunk végre az orvoshoz is. 

Amikor megbetegszünk, első utunk a háziorvoshoz (der Hausarzt) vezet. Ő dönti el, milyen irányba induljunk tovább. Az alábbi listában a szakorvosokat soroltam fel németül, magyar megfelelőjükkel együtt. 

der Allergologe - allergológus
der Anästhesist - aneszteziológus
der Augenarzt, Ophthalmologe - szemész
der Chirurg - sebész
der Dentist, Zahnarzt - fogorvos
der Dermatologe - bőrgyógyász
der Endokrinologe - endokrinológus
der Frauenarzt, Gynäkologe - nőgyógyász
der Gastroenterologe - gasztroenterológus
der HNO-Arzt, Hals-, Nasen-, Ohrenarzt - fül-orr-gégész
der Humangenetiker - humángenetikus
der Infektionsepidemiologe - epidemiológus, a járványos betegségek szakorvosa
der Internist - belgyógyász
der Kardiologe - kardiológus
der Kiefernchirurg, Stomatologe - szájsebész
der Mikrobiologe - mikrobiológus
der Nephrologe - nephrológus
der Neurochirurg - idegsebész
der Neurologe - neurológus
der Orthopäde - ortopéd szakorvos
der Plastischer Chirurg - plasztikai sebész
der Proktologe - proktológus, a végbél betegségeivel foglalkozó szakorvos
der Psychiater - pszichiáter
der Psychoanalytiker - pszichoanalititkus
der Psychologe - pszichológus
der Psychotherapeut- pszichoterapeuta
der Radiologe - radiológus
der Rheumathologe - reumatológus
der Sportmediziner - sportorvos
der Tropenmediziner - trópusi betegségek orvosa
der Unfallchirurg - baleseti sebész
der Urologe - urológus

És, ha végre eljutsz az orvoshoz... előre készülj fel arra, ami ott vár rád. A rendelő szókincsét tanulhatod meg az alábbi képről.

Az orvosi rendelőben - németül

Forrás: facebook.com


Online némettanítás: netnemet@gmail.com


További bejegyzések ebben a témában:

Mi fáj... el tudod mesélni?
Az emberi test németül 2. - A kéz és az arc



2014. január 18., szombat

Az emberi test németül 2. - A kéz és az arc

Az előző bejegyzésben az emberi test részeit tanulhattad meg németül. Most két kisebb területtel foglalkozunk: az arccal és a kézzel. Ezek a szavak nem elsősorban az orvosnál fordulnak elő, hanem a mindennapi kommunikációban bármikor szükséged lehet rá, ha Németországban vagy Ausztriában dolgozol és élsz.

Az arc részei - németül


Az ujjak elnevezése - németül

Forrás: facebook.com


Online némettanítás: netnemet@gmail.com


További bejegyzések ebben a témában:

Mi fáj... el tudod mesélni?
Az orvosi rendelőben

2013. november 17., vasárnap

A LÉNYEG: A POZITÍV HOZZÁÁLLÁS


Interjú B(l)ogival


Nemrég ismerkedtem meg egy szakmai rendezvényen B(l)ogival, aki az Ausztriába indulóknak kínál segítséget a blogján keresztül. Örömmel vállalkozott arra, hogy az interjúsorozatom következő alanya legyen.
Az Ágival készült első interjút elolvashatod, ha ide kattintasz.


Mikor döntötted el, hogy külföldön próbálsz szerencsét? Hogy sikerült megtalálnod az első állásodat Ausztriában?


2006 telén már belekóstoltam a külföldi munkába, igaz akkor még csak rövidebb időszakokat töltöttem egy magyar cég alkalmazásában németországi vásárokon. A következő év őszén egy ismerőstől szereztem tudomást arról, hogy az ő téli munkahelyére felszolgálót keresnek, s gondoltam szerencsét próbálok. Elfogadták a jelentkezésemet, így kerültem egy étterembe Tirolban, ahol hamarosan a hetedik téli szezonomat kezdem.


Elegendő volt a nyelvtudásod, amivel elindultál?


A szakmai nyelvtudásom szinte kifogástalannak számított, a mindennapos csevegés terén viszont még komoly hátrányban voltam. Ezt sikerült azonban hamar leküzdenem, hála két kíváncsi német kolléganőmnek, akik nem és nem adták fel, hogy mindent megtudjanak rólam. ;) Ennek köszönhetően rohamos fejlődésnek indult köztünk a kommunikáció, s bár a nyelvtanom a mai napig hagy kívánnivalót maga után, már nincs olyan szituáció, amiben ne tudnám megértetni magamat – legyen szó telefonbeszélgetésről, hivatalos ügyintézésről, vagy kapcsolattartásról a külföldi barátokkal.


Miért pont Ausztria?


Egyrészt mert fontos volt, hogy az ismeretlenbe úgy vágjak bele, hogy azért van mellettem magyar ismerős, aki már eligazodik a külföldi munka útvesztőjében, másrészt, mert a földrajzi távolság nem tűnt olyan vészesnek, mint mondjuk egy szigetországi állás esetében, ami mégis inkább kézenfekvőnek tűnt volna, hisz az angol tudásom lényegesen biztosabb volt a németnél.







Hogy érzed magad Ausztriában? Mi tetszik és mi kevésbé?



Remekül érzem magamat, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy nekem is volt nem egy olyan munkahelyem, ahol az élet úgymond nem volt fenékig tejföl. Ezekben az esetekben viszont igyekeztem az adott helyzetből kihozni a legjobbat, fejben tartani a rossz napokon, hogy minden véget ér egyszer, s arra koncentrálni, hogy legközelebb olyan helyet találjak magamnak, amivel minden szempontból elégedett lehetek. Őszintén szólva nem érzem, hogy panaszra lenne okom, hiszen a kinti indulásom a lehető legjobban zajlott, nem véletlen, hogy ugyanoda járok vissza télen már hetedik éve. S hogy mi tetszik kevésbé? Nagyon kéne törnöm a fejemet, hogy ilyesmit tudjak mondani, és mivel többnyire igyekszem a pozitívumokra koncentrálni, ha nem baj, nem is agyalok most ezen. ;P Vannak sajnos elegen a kinti magyarok közt, akiknek még az ausztriai sokkal jobb lehetőségek ellenére is folyamatos sírás-rívás az életük, meghagyom nekik ezt a kétes dicsőséget, hogy elárasszák az internetet a külföldi munkáról szóló rémhírekkel.


Milyen a kapcsolatod a kint élő magyarokkal? Számíthattok egymásra?


Ahogy már az előbb utaltam is rá, sajnos rengetegen vannak odakint, akiket én csak úgy szoktam jellemezni, hogy a „balsors, akit régen tép”-mentalitás képviselői. Nos, ami őket illeti, véleményem szerint mind egy szálig elmondható róluk, hogy saját magukkal vannak igen komoly problémáik, s amíg ezen nem változtatnak, mindegy, hogy Timbuktuba vagy Új-Zélandra vándorolnak ki, netán elmennek egészen a Déli-sarkig, mindig mindenhol ugyanazt fogják megtapasztalni. Nagy szerencsémre én elmondhatom, hogy rengeteg segítőkész, barátságos, jó fej emberrel ismerkedhettem meg a kint töltött hét év alatt, akikkel mindig számíthatunk egymás segítségére. Illetve inkább úgy fogalmaznék, hogy mindezt a gondolkodásomnak és a hozzáállásomnak köszönhetem, miszerint amit vársz, azt kapod, legyen szó pozitív vagy negatív dolgokról. Részemről tehát igyekszem mindenből a legjobbat kihozni. ;)


   Milyen a kapcsolatod a környezetedben élő osztrákokkal? Szereztél barátokat? Milyen tapasztalatokat gyűjtöttél e téren?

    Az osztrákokkal való kapcsolatomat nagyjából ugyanaz jellemzi, mint bármely más nemzet tagjaival való viszonyomat. Ahogy itthon is találkozik az ember olyanokkal, akiket az életben soha többet nem kíván viszontlátni, ez nyugati szomszédainknál is benne van a pakliban. Az ember ott szerez barátokat, ahol saját maga is képes barátként viselkedni. És ez esetben mindegy, hogy a másik holland, cseh vagy orosz származású, ha hasonlóképpen gondolkodtok és pozitív elvárásokkal közelítetek a másikhoz. Ha hajlandó vagy megismerni egy másik országban élő vagy onnan érkező ember szokásait, mindennapjait, és örömmel osztod meg vele magadról és hazádról is az őt érdeklő dolgokat, akkor biztos vagyok benne, hogy a nyelvi nehézségek jó része is simán áthidalható például. Számíts arra, hogy a másik jó fej lesz veled, légy Te is az vele és a világon minden rendben lesz. :)


     Milyen új szokásokat, elvárásokat ismertél meg Ausztriában?

       Új szokások és elvárások? Bár nem a munkahelyi dolgokra vagy kíváncsi, mégis első helyen említeném, hogy a külföldön munkát vállalóknak, új életet kezdőknek természetesnek kéne lennie, hogy mielőtt nekiindulnak, elsajátítsák az adott ország nyelvét. Állítom, hogy a kinti negatív tapasztalatok nagy része abból származik, hogy az illető nem képes magabiztosan kommunikálni az adott ország nyelvén, ezért bárkivel beszélek, nem győzöm hangsúlyozni a nyelvtudás fontosságát. Ezért is örültem például a veled való megismerkedésnek, mert most már személyes ismeretség alapján tudok majd tanácsot adni a velem kapcsolatba kerülőknek, kihez érdemes fordulniuk, hogy minél hamarabb használható nyelvtudás birtokában legyenek képesek maguknak munkát keresni Ausztriában vagy Németországban. Klassz, hogy ez online nyelvtanulás formájában is működhet. 

     Elvárások? Viselkedj mindenkivel úgy, ahogy Te szeretnéd, hogy veled viselkedjenek – nincs ez másképp Ausztriában sem, mint bárhol máshol a világon. Ami pedig a bürokráciát illeti, bár nem egyszerű a kinti hivatalos ügymenet sem sok esetben, de az ügyintézők segítőkészsége, felkészültsége és barátságos viselkedése messze felülmúlja az itthoni tapasztalataimat.


     Mennyire vagy elégedett a munkahelyeddel? Miben nyújt többet és miben más, mint egy hasonló magyarországi munkahely?

   A jelenlegi munkahelyeimmel maximálisan elégedett vagyok. Télen Tirolban dolgozom a már említett étteremben, ahol külföldi pályafutásomat megkezdtem hat évvel ezelőtt, nyáron pedig egy karintiai strandétterem csapatát erősítem. Utóbbit 4. nekifutásra sikerült megtalálnom, de érdemes volt kitartóan keresni, mert itt végre részem van ugyanabban a családias légkörben, amit már az első telem óta kerestem. Barátságos főnökséggel dolgozom együtt és remek kollégákkal. Megbecsülnek anyagilag és emberileg is. Amikor azt írom, a főnökséggel együtt dolgozom, szó szerint értendő a dolog, mert ők is ugyanolyan mértékben kiveszik a részüket a munkából a nagy rumli idején, mint a konyha vagy a szerviz személyzete. Ilyesmit a magyarországi munkáltatóimról a legritkább esetben mondhattam csak el, pedig 10 év alatt megfordultam pár helyen. Tisztelet a kivételnek – akik viszont sajnos erősítik azt a bizonyos fránya szabályt... :P

      Mi hiányzik Magyarországról? Milyen gyakran jársz haza?

           Mivel a férjemmel szezonális munkán vagyunk, tavasszal és ősszel szoktunk itthon tölteni 1-2 hónapot. Ami hiányzik a kint töltött időszakban a család, a barátok – akikkel viszont az internetnek hála folyamatosan tudjuk tartani a kapcsolatot. Hiányzik még a Nők Lapja, a Túró Rudi, a hegyes erős paprika és a Balaton, illetve az, hogy sok olyan rendezvényről maradok le a külföldi tartózkodás miatt, amiken amúgy szívesen részt vennék. Úgy gondolom viszont, hogy ha ennél nagyobb problémám nem lesz az életem során, akkor igazán boldog embernek mondhatom magamat. Nem ezekre a hiányosságokra koncentrálok tehát a kinti munka idején, hanem annak örülök, hogy klassz melóhelyem van, jó fizetésem, remek társaságban lehetek, olyan gyönyörű helyeken, amiről mások csak álmodozhatnak, hogy valaha is élőben látják majd esetleg.



      Miben változott az életed, mióta Ausztriában élsz?

     Amiben változott az életem az elmúlt években, az a dolgokhoz való hozzáállásom. Nem vagyok viszont biztos abban, hogy ezt csak a külföldi munkának és konkrétan Ausztriának köszönhetem. 

     Mennyi időre tervezed az életet Ausztriában? Mi motivál, hogy hazatérj vagy kint maradj örökre?

   2016-tól itthon tervezzük az életet a férjemmel, ennek megalapozásán dolgozunk addig is, nem csak Ausztriában, hanem az itthon töltött köztes időszakokban is. Folyamatosan tanulunk, képezzük magunkat és azon vagyunk, hogy olyan bevételi forrásokat találjunk, amiknek köszönhetően továbbra is a külföldi munka során megszokott bevételeket tudjuk majd megszerezni és a megszokott életszínvonalat tartani itthon is. És nem utolsósorban igyekszünk másoknak is segíteni abban, hogy hozzánk hasonlóan megtalálják odakint a számításaikat és elégedetten térjenek haza pár év múlva – mert bár nem tartozom a melldöngető hazafiak közé, akik piros-fehér-zöldben üvöltik végig az életüket, Magyarországon születtem, magyar vagyok és Magyarországon szeretném leélni életem hátralévő részét, boldogan, anyagi biztonságban és elégedetten. Tudom, hogy lehetséges, feltéve, hogy nem másoktól várjuk az előrejutás lehetőségét s azt, hogy boldoguljunk, hanem magunknak teremtjük meg azt.


Szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy leírhattam a kinti tapasztalataim egy részét.  Akit több is érdekel akár az ausztriai munkavállalással kapcsolatban, akár csak néhány jópofa történetet szeretne olvasni, vagy szép képeket nézegetni az évek során összegyűlt kollekciómból, várom szeretettel a honlapomon, a www.blogi.hu-n, annak fb-os oldalán, vagy elérhet a blogi.hu@gmail.com e-mail címen is.
Képek: B(l)ogi saját fotói

2013. november 8., péntek

Márton-napi lámpások sajátkezűleg

Ma délután Márton-napi készülődést tartottunk a gyerekeknek. Négyféle lámpást készítettünk, harminc gyerek vett részt a programon. Sajnos nem volt nálam a fényképezőgép, így nem tudtam fotót készíteni a műalkotásokról. Ellenben hoztam egy kis gyűjteményt saját készítésű lámpásokról. A lampionok nevére kattintva nemcsak a kép forrása, hanem néhánynak még az elkészítésének menete is elolvasható - természetesen németül.

Baglyos


Márton


Nap, hold, csillagok


Tűzoltós

Online német nyelvtanítás: netnemet@gmail.com.

2013. november 7., csütörtök

November 11. Szent Márton-nap


November 11. Szent Márton emléknapja. Elsősorban a német nyelvű országokban tartanak ilyenkor lámpás felvonulásokat. Ezt a hagyományt átvették a magyarországi sváb települések is, illetve azok a helységek, amelyeknek a nevükben Márton neve szerepel.



Tours-i Szent Márton megosztja köpenyét a koldussal.
Szent Ferenc bazilika, Assisi
Szent Márton Kr.u. 316-ban vagy 317-ben született Savariaban, a Római Birodalom Pannónia tartományában, azaz a mai Szombathelyen. Édesapja katonatiszt volt, Itáliában kapott szolgálata jutalmáért birtokot, így Márton nem sokáig élt a mai Magyarország területén. 
Tizenöt évesen kellett belépnie a hadseregbe, négy évig szolgált egy gyakorló lovascsapatnál, majd tizenkilenc évesen vált belőle igazi katona.

Szerény, jóindulatú, segítőkész ember volt, akire számíthattak társai. Megismerkedett Jézus tanításával is, és szeretett volna keresztény lenni.

A legenda szerint egy alkalommal, mikor csapatával Amiens városához értek, egy koldus állta útjukat, akit rablók semmiztek ki. Hóban-fagyban dideregve találtak rá. Márton a kardjával kettévágta katonaköpenyét és felét a koldusnak adta. Aznap éjjel Jézus jelent meg neki álmában, vállán Márton fél köpenyével. 
Szent Márton megkereszteli édesanyját.
Szombathely
Az álom hatására elhatározta, hogy megkeresztelkedik, és kilép a hadseregből, ezután Istent akarja szolgálni. A császár gyávasággal vádolta, ezért válaszul Márton elhatározta, hogy másnap a kereszt védelmében, hadi felszerelés nélkül megy a csatába. Erre azonban nem került sor, mert a csata napján az ellenség, a barbár frank sereg békét kért a császártól. A szokatlan fordulat nagy meglepetést okozott, csodának tulajdonították.

Miután elhagyta a hadsereget, Márton egyházi szolgálatba lépett. Hazalátogatott Savariába is, ahova szülei időközben visszaköltöztek. Itt megkeresztelte édesanyját. A keresztelőkút helyén ma Rumi Rajki István Szent Márton szobra áll.

Márton élete legfőbb céljának a kereszténység terjesztését tartotta. Bármerre ment, szeretettel és tisztelettel fogadták. Életét csodák sorozata kísérte.


Márton libái

371-ben épp Tours városában járt, mikor meghalt a város püspöke. Mártont szerették volna új püspöküknek választani, ő azonban szerénysége miatt nem akarta elfogadni a tisztséget. A legenda szerint a város szélén egy libaólban bújt el, de a libák elárulták őt a gágogásukkal. Ezért alakult ki az a máig is élő hagyomány, hogy Márton-napján libát eszünk.


397-ben Tours püspökeként halt meg. Tisztelete, népszerűsége már életében elkezdődött. Ő lett a katolikus egyház első nem vértanú szentje. Franciaország és Szlovákia védőszentje. 


Szent Márton-napi lampionos felvonulás Németországban
Szent Márton napján Németország sok településén meggyúlnak a mécsesek a lámpásokban, hogy a sötétségben a fényük mutassa az utat a jócseledetek irányába. Ezt a népszerű szokást egyre több magyar település veszi át. 

Összegyűjtöttem néhány magyarországi, illetve magyarok lakta települést, hogy ha részt szeretnél
venni lámpás felvonuláson, hol találsz a közeledben. 
A lista bővíthető, aki tud további eseményekről, kérem, ossza meg velem. (A település nevére kattintva többet tudhatsz meg a részletekről.)




Szent Márton-napi lámpás felvonulások Magyarországon 
2013.

November 8. 
16 óra
Romonya
17. óra
Hegykő
Zánka

November 9. 
14 óra
Dörgicse
Tiszavirág Ártéri Sétaút
15 óra
Dinnyés
17 óra
Szigetszentmiklós

November 10. 
9.30-tól egész nap
Budapest, Csepel
14 óra
 Pécs
16.30
Budaörs
18.30
Fertőszentmiklós

November 11. 
16 óra
Martonvásár
17 óra
Biatorbágy
Dunabogdány
Dunaharaszti
Gyomaendrőd
Piliscsaba
Tinnye
Törökbálint

November 14. 
17.30
Kolozsvár

November 16.
16.27
Vác
Képek forrása: Pinterest, http://www.viasanctimartini.eu

2013. október 1., kedd

FIATALSÁG, BOLONDSÁG, BERLIN


Interjú Ágival (1.)

Interjúsorozatomban olyan ismerőseimmel beszélgetek, akik Németországban, Ausztriában vagy Svájcban vállaltak munkát, ott élnek vagy ott éltek. Érdeklődöm a tapasztalaik felől, hogy élik/élték meg a kinntartózkodást, mennyire váltotta be a reményeiket. 
Első alkalommal Ágit faggatom, aki egyedülállóként, a friss diplomájával a zsebében kelt útra. Berlint választotta és nem csalódott. Bár a kaland tíz évvel ezelőtt kezdődött, az élményei még ma is érdekesek lehetnek.
Ági élete úgy alakult, hogy később még élt pár évet Németországban. Konstanzról majd egy másik alkalommal fogom kérdezni.

Hogy kerültél Berlinbe?


Berlin
Még le sem diplomáztam, de már volt egy brandenburgi állásajánlatom. Szerencsére olyan végzettségem van, ami egyedülálló a világban, és amint lediplomázunk, már válogathatunk is a külföldi állásajánlatok közül. Barátnőkkel mentem, 23 éves függetlenként, és nagyvárosra vágytunk. Ezért döntöttünk Berlin mellett és nem Brandenburgban kerestünk lakást. Ez később is jó döntésnek bizonyult: a tömegközlekedés kényelmes volt, gyorsan kijutottunk a brandenburgi munkahelyünkre, munka után pedig várt a nyüzsgő főváros.

Nehezen találtatok albérletet?


Nem, egy épp hazatelepülő pártól vettük át a lakást, viszonylag jó környéken. Ez egy bútorozatlan lakás volt, így néhány bútort is megvettünk tőlük, ami pedig hiányzott, egy frissen megismert, régóta Berlinben élő magyar használtbútor-kereskedőtől szereztük be jó áron.

Elegendő volt az a nyelvtudás, amivel útra keltél?


Korábban angol nyelvterületen mozogtam, az iskolában is angolt tanultam, a diplomához szükséges nyelvvizsgát is angolból tettem le. Mivel az indulás előtt diplomáztam, nem sok időm maradt németül tanulni. Melindához (NetNémet) jártam németórákra, de csak az alapokat tudtam elsajátítani, és már indultam is. A szaknyelvet viszont igyekeztem minél jobban megtanulni, így sok problémám ebből adódóan nem volt. Ott pedig gyorsan ragadt rám a nyelv, köszönhetően annak, hogy gyerekek között dolgoztam, egész nap köztük voltam és muszáj volt velük beszélnem. Esténként pedig online órákat vettem továbbra is Melindától. Tetszett az online nyelvtanulás. Berlinben nem lett volna pénzem nyelvtanárra és az is külön jó volt, hogy magyarul tudott válaszolni azokra a nyelvtani kérdésekre, amiket nem értettem, nem ragadtak rám maguktól.

Hogy érezted magad Németországban? Mi tetszett és mi kevésbé?

100-as busz Berlinben
Nagyon jól éreztem magam. Szuper volt a tömegközlekedés, minden jól megközelíthető volt a fővároson belül. A kedvencem a 100-as busz. Ez is ugyanolyan jeggyel vagy bérlettel vehető igénybe, mint a többi busz, de végig visz a város látnivalóin. Az Állatkerttől indul és az Alexanderplatzig megy. Az is klassz volt Berlinben, hogy vonzó úticél, így rengetegen meglátogattak abban az időben, amíg kint éltem. Szinte minden hónapra jutott barát, vagy rokon, aki kijött hozzám. Velük sokat utaztam a 100-as buszon.


Salsa

Tetszettek a szórakozóhelyek, az éjszakai élet. Itt kerültem közelebbi kapcsolatba a salsával. Egy ismerősöm vitt el egy salsaklubba, ahol rengeteg lehetőségem nyílt arra, hogy új ismerettségeket szerezzek. Amíg Berlinben éltem, végig rendszeresen salsáztam.

Volt a Spree mellett egy hangulatos söröző, azt is szerettem. Meg úgy egyáltalán, a Spree partját. Meg az Állatkertet. Meg a pékségeket...

Itthon úszni jártam, Berlinben azonban nem találtam olyan nyilvános uszodára, ahol tovább űzhettem volna ezt a sportot. Biztosan van valahol, de én nem akadtam rá. Ez hiányzott.

Milyen volt a kapcsolatod a kint élő magyarokkal? Számíthattatok egymásra?

Magyar ismerősöm csak a már említett használtbútor-kereskedő felesége volt. Neki német volt a férje. Ha szükségünk volt segítségre, hozzájuk fordulhattunk. És magyar volt a főnököm, akivel csak munkahelyi kapcsolatban álltam, illetve a munkatársak, akikkel együtt mentünk ki és sokszor buliztunk együtt hétvégén. Ilyen értelemben számíthattunk egymásra.

Szereztél-e német barátokat? Milyen tapasztalatokat gyűjtöttél e téren?

A salsaklubban volt lehetőség az ismerkedésre. Itt ismertem meg a berlini legjobb barátomat, akivel még a mai napig tartom a kapcsolatot. Igaz, ő nem Németországban született, hanem Angolában, de fiatalon került Berlinbe. A táncpartnerem pedig egy német fiú volt, aki gyakran meghívott a társaságukba, vasárnapi reggelire vagy társasjátékozni. De német fiatalokkal nem kötöttem szorosabb barátságot.

Milyen új szokásokat, elvárásokat ismertél meg Németországban?

Az étkezésem teljesen megváltozott azóta: sok salátát eszem, általában nem készítek két fogást, nem eszünk annyi levest, mint korábban. 
Megszerettem a Radlert Berlinben :).
Vasárnapi reggeli
Tetszett a vasárnapi reggeli szokása Németországban. Szombaton sokáig buliztunk, aztán vasárnap reggel szépen felöltöztünk és elmentünk egy étterembe reggelizni. Persze, nem rendszeresen, csak olykor-olykor. Az éttermek vasárnap sokáig adnak reggelit, a la carte, vagy svédasztalról, melyik étterem hogyan. Jó volt így, társaságban reggelizni. Ide is barátokkal mentünk ugyanis.
Érdekes volt számomra, hogy a lakásbérleti szerződésben az állt, hogy ugyanúgy kell átadnunk, ahogy átvettük: fehérre meszelt falakkal. Ezt nem néztük át eléggé, amikor a hazaköltöző pártól megkaptuk a lakást. Ők egy hatalmas falfelületet átfestettek zöldre, nem nézett ki rosszul. A tulajdonos azonban ragaszkodott a fehér falhoz, így át kellett festenünk az egészet. Szerencsére a nővérem és a családja épp akkor terveztek nálunk egy berlini nyaralást, így a férje kifestette a lakás nagy részét. A tapasztalat ebből az volt, hogy a szerződéseket mindig pontról pontra, alaposan át kell olvasni, különben érhetik az embert meglepetések.

A munkahelyeddel mennyire voltál megelégedve? Mivel nyújtott többet, mint egy ugyanilyen állás Magyarországon?


Először is, a fizetésem minimum háromszor annyi volt, mint Magyarországon lett volna. Az eszközök, felszerelések pedig sokkal inkább a rendelkezésünkre álltak, mint itthon. A kollégákkal viszont nem volt olyan a kapcsolatom, amit itthon megszoktam a gyakorlat során. Bár az asszisztenseimmel baráti kapcsolat alakult ki, a feletteseimmel meglehetősen formális volt a viszonyunk.

Hosszú távon gondoltad a kinti munkavállalást? 

Eleinte nem gondolkodtam ezen. Ez volt az első igazi munkahelyem, örültem, hogy végre pénzt keresek. Sokat költöttem ruhákra, Berlinben nagyon jó kis üzletek vannak, jól be tudtam vásárolni. Sokat utaztam, ebben az időszakban bejártam fél Európát... Nem sok pénzt tettem félre, de nagyon jól éreztem magam. Fiatal voltam, enyém volt a világ...
Első találkozás a repülőtéren a négy hónapos unokahúgommal
Egy idő után meguntam az ingázást Brandenburgba, de nem akartam kiköltözni. Kerestem közelebbi lehetőségeket, de azok nem igazán váltak be. És hiányzott a családom is. A mi családunk eléggé összetartó család, és nagyon távol voltak. Az első időszakban még a fapados járatok sem működtek, akkor még nehezebb volt. Abban az időben született a nővérem első babája, mindkettőnknek rossz volt, hogy csak a skype-on keresztül láthattam négy hónapos koráig. 

Miért jöttél végül haza?

A bátyám esküvőjére jöttem haza, ahol megismertem a menyasszony unokatestvérét. Fél év múlva hazaköltöztem, és ma már ő a férjem.
Képek forrása: Pinterest, groupo.de, családi fotóalbum